Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tea és Nelli

2008.08.21
Nelli születése:


Már lehet, hogy a fájásokat éreztem délutántól, amire azt hittem, hogy a beleim, de igazából csak este 10 után lett gyanús a dolog, egyre többet mentem WC-re, de nem sikerült, viszont a keresztcsontom is elkezdett fájni egész lent. Este 8 körül voltam zuhanyozni (hajfestés után), de a zuhany alatt nem fájt semmim, utána sem éreztem semmi különbséget. Vacsiztam este 9-10 között, tévéztem, de éreztem, hogy nem jó nekem. Aztán ahogy a keresztcsontom is egyre jobban fájt, nézni kezdtem az órát, 15 perc, 10 perc telt el és baromira fájt. Első szülésnél sokkal lassabban jöttek a fájások, a 3 percesekkel a kórházban már vidáman járkáltam, nem úgy, mint most! Tomi már rég aludt, 11 körül áthívtuk anyukámat, hogy megyünk szülni. Szegény nagyon kétségbeesett, hogy ennyire szenved a lánya (első szülésnél-vajúdásnál nem volt ott), folyton kérdezte, nem kéne mentőt hívni. A fájások sűrűsödtek, próbáltam négykézláb, ülve, állva elviselni, de kegyetlenek voltak, csak a keresztcsont melletti masszírozás enyhítette. Végül éjjel 1 körül elindultunk autóval 7-5 perces fájásokkal a kórházba. Nem volt forgalom, az autóban ülve is próbáltam nagy levegőt venni, ha jött egy fájás, masszírozni a derekamat egész lent - Nelli már nagyon ki akart bújni. 25 perc alatt a kórházba értünk, ott kolbászoltunk egy sort (a Szent Imrében sose sikerül elsőre megtalálni a szülészetet) és végül leültem egy padra a szülészet előtt, de felkelni már nem tudtam, mert egybefüggő fájások voltak, nagyon-nagyon fájtak. Aztán ügyeletes doki és szülésznő megvizsgált, kaptam borotválást (első babánál nem, de ez amúgy semmi), viszont beöntést nem kaptam, pedig már 2 napja vártam rá! 4 ujjnyira voltam nyitva, méhszáj majdnem sima, mehettem a szülőszobába - szerencsére volt üres. Ott aztán fel kellett ülni a szülőágyra, inkább feküdni, amíg az NST-t nézték, na az volt a legrosszabb! Magamra hagytak 5 percre és mondtam, hogy hívják már a férjemet, ott a műtős ruhája és nem akarok feküdni! Ülve vagy a labdán jobb lenne, erre a szülésznő azt mondta, én már csak babával együtt szállok le onnan - és igaza lett. Közben a szomszéd szülőszobából (minek is van ajtaja?) hallatszott egy vajúdó nő hangja, ami szintén idegesített, mert én már csak szülni akartam. 5 perccel 2 előtt már a szülőszobán voltam, a dokim negyed 3-ra ért oda, szólt a szülésznőnek, hogy gátvédelemmel szeretnék szülni. Megvizsgált, burkot repesztett, kérdezte, van-e tolófájás, mondtam, hogy csak az van, akkor toljak! Kétségbeesve kérdeztem, hogyan, bárhogyan válaszolta, majd a hagyományos módon, két láb fel, térdet megfog, fej előre és nyomni teljes erőből, lihegni, ha nincs fájás. Második nyomásra kint volt Nelli feje, majd 3.-ra az egész baba (2.50-kor)! Teljesen oda voltam, hogy ez létezik, nem csak a filmekben, 3 nyomásra? Először a mellkasomra tették, volt rajta magzatmáz, sivalkodott, piros volt, majd a csecsemősnővér leszívta az orrát, megvizsgálta, stb. férjem azt fotózta, míg a szülésznő megnyomta a hasam és kijött a lepény, amit most nem láttam, mert a 3 nyomásnál leragadtam... Aztán kaptam fájd.csillapítót, de minek, mert egy kicsit repedtem és pár öltést kaptam a dokitól, de a tű nagyon fájt! Miután elláttak, foghattam Nellit, majd őt elvitték, engem áttoltak az alternatív szobába, Nellit visszahozták és egy órát együtt lehettünk. Nelli egyből szopni kezdett nagyon ügyesen, aztán szundizott a kezemben. Mi is majdnem, férjem a franciaágyon, de én is mondtam a szülésznőnek, hogy inkább itt aludnék, mint az osztályon

 

 

 

A mappában található képek előnézete Tea

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.