Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pusycat és Alexandra

2008.09.29

26-án bementünk a kórházba ctg-re, ami mindent rendben mutatott, de mivel már a 41. hetet töltöttem , így mondta a doki, hogyha 28.-áig nem indul be magától, akkor nem várunk addig mint Ádinál, és beindítja, úgyhogy csütörtök délelőtt 10-re menjünk be motyóval.

Aminek őszintén már nagyon örültem, mert kivoltam a nagy pocaktól.2 ujjnyira nyitva voltam már, így reménykedtem benne, hogy beindul magától, de csak nem akart beindulni.

Elérkezett a 28-a. Egész éjjel nem tudtam aludni, mert olyan izgatott voltam.Hajnalban voltak fájások, de ilyenek már voltak előtte való 2 hétben. Reggel lefotóztam a napfelkeltét. Annyira gyönyörű színekben pompázott az ég, hogy gondoltam megörökítem a kislányomnak, hogy ilyen reggelre keltünk a születése napján.

Reggel átvittük anyukámhoz Ádit.Nagyon rossz volt tőle elköszönni.Az is bennem volt hogy soha többet nem lesz már olyan hogy csak ő lesz nekünk, és kicsit féltem tőle hogy meg fogja zavarni hogy tesója születik.

10-re be is értünk a MÁV kórházba, rögtön jött is a dokim, és beszéltünk, bemutatta a szülésznőmet.

Már a ctg-nél is kiszúrtam hogy milyen aranyos, de jó lenne nála szülni.És mázlimra pont őt kaptam.Nagyon kis fiatal, jófej csajszi volt.

Kb dél volt mire kaptunk egy szülőszobát.A férjemnek roppantul tetszett a gombnyomásra működő ágy. Mondtam is neki hogy nehogy összecsukjon!

Jött a szülésznő és bekötötte az oxitocin infúziót.Ami nem egy kellemes dolog.Sőőőt! Rohadtul fájt.

Mondta a dokim hogyha jönnek szépen a fájások akkor megrepeszti a burkot. Kb fél kettő lehetett, és mondta a Kinga ( a szülésznő) hogy szól a dokinak, és burkot repeszt. Kiment a szobából, és szinte abban a pillanatban egy nagy pukkanás, és elárasztott a magzatvíz.ennek tök örültem hogy magától megrepedt a burok. 

A következő pár órában szépen jöttek a fájások, de tágulni nem nagyon akartam.

Már mondtam a dokimnak, hogy sokkal jobban fáj, mint Ádinál, és eljutottam arra a szintre, hogy bökjenek hátba, csak végre ne fájjon annyira.

De mivel nem volt friss laborom, ezért 1-2 órát kellett vna várni a laborra, és onnan mire hat, akkor már meg is lesz a pici.

Este 6-kor jött a doki, megvizsgált, és mondta hogy 3 ujjnyira vagyok nyitva.Totál kétségbe estem.Pláne mikor mondta hogy este 9 körül talán megszülünk. Meg az lebegett a szemem előtt hogy én a Kingánál szeretnék szülni, de Neki 7-kor lejár a műszakja.. Valahogy be is pipultam, hogy nehogymár ne szüljek meg addig... Meg én nem bírom ki ilyen fájdalmakkal 9-ig.

Aztán egy olyan fél óra jött, amikor nem is tudtam magamról..Remegtem a fájdalomtól, egy hang se hagyta el a számat, mert tudtam hogy nem szabad ilyenekre pazarolni az energiámat.

Szegény férjem nem tudta mitévő legyen, totyogott össze-vissza mint a tojós galamb.Az sem volt jó ha hozzám ért, de az sem ha nem.szörnyű volt.

Fél 7 körül mondtam neki hogy szóljon valakinek, mert nagyon nyomnom kell, és szerintem be is kakiltam....

Bekukkantott, és látta hogy tényleg...És elkezdte kitakarítani alólam.Én meg elkezdtem kiabálni vele hogy hozzá ne nyúljon, hanem hívja a szülésznőt!!

Kinga bekukucskált a lepel alá, és már rohant is a dokiért mert már látszott a buksija.

elképesztő megkönnyebbülés lett úrrá rajtam.Az lebegett a szemem előtt, hogy innentől már csak nyomni kell, és utána vége a fájdalomnak.Este háromnegyed 7-kor kezdtem el nyomni, és a picike lányom már 51-kor ott szuszogott a hasamon.Pár perc múlva apuci elvágta a köldökzsinórt. ezen kívül végig kamerázott a Drágám.Amit tök jó volt visszanézni.Annyira szépen és simán jött ki a kis Nyuszikánk.

És ami nagyon jó volt, hogy a szülésznőnek és a dokinak is köszönhető, sikerült gátvédelemmel szülnöm! 2 pici öltésem volt csak, de a doki azt mondta hogy csakis a férjem kedvéért. Van humora a pasinak.

Szülés után pár percre elvitték Szandit, de utána visszahozták és rögtön cicire is tették.

És most jön a fekete leves!! Kb fél nyolckor nagy meghittségünkben csodáljuk a kislányunkat, hogy milyen ügyesen szopizik, és megjelenik zokogva az ajtóba az anyósom!!!

Borzalmasan kiakadtam, de nem akartam ott balhézni, így próbáltam jó pofát vágni a dologhoz, és úgy felfogni, hogy akkor sem fogja elrontani a kedvemet.És ami még a hab a tortán, hogy a férje is bejött. Na no comment hogy mit éreztem akkor.Szerintem el tudjátok képzelni..

Ezt a kis incidenst leszámítva csodás élmény volt az egész szülés.Amit köszönhetek a férjemnek, aki végig ott volt mellettem, a szülésznőmnek, Kingának, és persze a legjobb dokinak, Dr Kazár Tibornak!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.